Alig fúj a szél, de azért jó lenne haladni? Ez a megoldás!
Balatoni vitorlázóként, kinek ne lenne olyan élménye, hogy szinte állunk a vízen, figyeljük a szélcsíkokat, cserébe jó messze van még a pályajel vagy éppen a kikötő… Rossz hír: szelet senki sem tud csinálni, jó hír viszont, hogy olyan vitorlát igen, ami már egészen kis szélben is képes lehet megmozdítani a hajót! Ez a vitorla pedig a reacher! Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb infókat, amit erről a vitorláról tudni érdemes.
A reacher – sokak által helytelenül Code0-nak is nevezett vitorla – tulajdonképpen egy top génua. Azért kifejezetten jó a balatoni körülményekre, mert könnyű anyagból készül, nagy a felülete, ezért kis szélben sokkal hamarabb kiáll és megmozdítja a hajót, mint egy normál génua.
Az új túrahajóknál trend az is mostanában, hogy önváltós fockkal szállítják őket alapfelszereltségben, amiknek így a mérete kicsi, anyaga nehéz, hiszen arra van tervezve, hogy a legerősebb még vitorlázható szélben is biztonságosan használható legyen és sokáig bírja a ki-be tekerést. Ezzel szemben a reacher, egy kifejezetten gyenge szélre tervezett, abban élesen, azaz a szél felé haladásra szolgáló vitorla, ami könnyű anyagból készül, könnyen kezelhető, könnyen betekerhető, könnyen tárolható.
A reacher vitorlák formája nagyjából ugyanaz, ám egyedi igényeket is figyelembe lehet venni tervezéskor. Az egyik ilyen, hogy a hátsó sarkát milyen magasan szeretné a tulajdonos a hajóján, hiszen van, aki szereti, hogyha a hátsó sarok egészen leér a deckre, és van, aki pedig biztonságosabbnak érzi, ha magasabban van és kilát a vitorla alatt.
Alapvető szabály, hogy a nagyvitorla mögé érő vitorláknak már nem egyértelmű a hatékonysága. A hajó fizikai korlátain belül lehet csak vitorlát készíteni, itt viszont minél hátrébb van a behúzó pontunk, annál nagyobb lehet az alsó éle a vitorlának. Kis szélben jól jön minden plusz négyzetméter, ezért alapvetően a nagy reacherek készítését javasoljuk.
Azt is érdemes átgondolni, hogy szeretnék-e gennaker helyett is használni a reachert. 12-15 csomó körüli frissebb szélben reacherünk tökéletesen használható bőszeles vitorlaként is, nagy felülete miatt sokkal nagyobb előnye lesz egy fock-al vagy egy genuával szemben. Megfontolásra javasoljuk ezt a szempontot, azok számára, akiknek nincs nagy jártassága a hátszelezésben, általában szabadidős céllal vitorláznak, vagy kevesen vannak a hajón. Fontos azonban, hogy reacherrel erősebb szélben ejtett menetben kell menni, hiszen, ha fölélesednénk, akkor vagy nagyon megdőlne a hajó vagy sérül, elszakad a vitorla.
A reacher felszerelése
Azokon a hajókon a legkönnyebb kiépíteni a reacherhez szükséges rendszert, ahol van egy orrkilépő, illetve egy top felhúzó. Orrsudár végére is szerelhető, de az azért nehezebb kérdés, mert az orrsudár nincs megfogva lefelé és ezeknek a vitorláknak elég nagy az elsőélén a feszítő erő, ezért inkább egy alulról megfogott orrkilépőre szoktuk ajánlani.
Egyszerűbb helyzetben vagyunk, akkor is, ha nem topra húzott fockunk vagy génuánk van, hiszen akkor az árboc tetejéhez csatlakoztatva könnyen és akadálymentesen ki tudjuk egészíteni vitorla készletünket egy reacherrel. Ugyanakkor, nem megoldhatatlan a top riges hajók esetében sem a reacher felszerelése. Itt viszont a rendszer kiépítésénél figyelni kell rá, hogy megfelelő távolságot tartsunk a szintén top-ra húzott fock-hoz, annak érdekében, hogy ne akadjanak össze a ki és betekerésnél a vitorláink.
Milyen szempontok szerint választjuk ki a reacher anyagát?
A könnyű anyagok tárháza igen széles. Vitorlázó céljainkhoz és a használat jellegéhez igazodva, többféle anyagból készülhet a reacherünk.
Azok számára, akik célja abszolút a túrázás, azaz, hogy eljussanak egyik kikötőből a másikba, és nem feltétlen fontos az élesség maximalizálása, a formatartósság, egy kimondottan erre a célra alkalmas erősebb spinakker anyagból is készülhet a reacher, mert strapabíró így hosszú ideig szolgálja szabadidős vitorlázás céljainkat.
Ennek ellenére, ahol lehet, érdemes inkább a spinnaker anyagot kerülni, és egy kimondottan erre a célra fejlesztett anyagból rendelni reachert, amiből több is van, így mindenki tud találni számára megfelelőt.
Azok számára, akik néha már belekóstolnak a versenyzésbe, vagy el akarnak indulni a Kékszalagon, esetleg más túraversenyen is, mindenképp a 2. opció jöhet szóba. Nekik már azért nem ajánljuk a spinakker anyagot, mert annak a forma tartóssága nem olyan, mint a kimondottan reacher készítéséhez fejlesztett anyagokénak, emiatt például az élessége sem lesz elég jó, ez pedig egy versenyen kritikus szempont.
A reacher számára kifejlesztett anyagok közül tehát többféle választási lehetőség is van: – van az egy, vagy mindkét oldalon egy nagyon vékony poliészter szövettel rendelkező aramid szálas anyag, ami jó teljesítményt ad és tartós.
– a következő lépcsőfok az előzőnél könnyebb, de hasonló anyagból készült reacher, viszont itt már csak 2 filmréteg között vannak az aramid vagy karbon szálak, ezt már kimondottan a versenyzőknek ajánljuk
– és van a membrán anyag, ami a legkorszerűbb és legkönnyebb vitorlát eredményezi, ezt elsősorban akkor ajánljuk, ha valaki tényleg mindent be szeretne vetni azért, hogy a legjobb eredményt hozza ki a hajóból versenykörülmények között. Tapasztalatunk szerint általában az osztályban versenyző hajók választják ezt az anyagot reacherüknek.
UV védelem
Minél vékonyabb zárórétegű anyagból készülnek a vitorláink, annál kitettebbek a nap káros sugárzásának. Általános igazság, hogyha az ember nem használja, akkor ezeket a vitorlákat le kell venni vagy legalább egy huzattal, un. perseninggel, be kell takarni. Azokon a hajókon, ahol csak egy top felhúzó van a persenning nem megoldható, mert azzal már fölhúztuk a reachert, így itt mindenképpen le kell engedni a nap végén, és vagy a decken egy hosszú korlátra szerelt zsákban tároljuk el, vagy a kajütben, de a lényeg, hogy el kell rakni. Jó hír viszont, hogy mivel ezek könnyű vitorlák, igazából nem okoz gondot a föl és leszerelésük.
És akkor mi a különbség a Reacher és a Code0 között?
A CODE0 az tulajdonképpen egy aszimmetrikus hátszeles vitorlák kategóriájába sorolt „nullás” vitorla. Alapvetően azért lett nullás, mert az asszimetrikus vitorlákat jelölő A0.75, A1, A2…stb. általános jelölések már foglaltak voltak, viszont a technológia fejlődésével készült egy olyan vitorla, ami sehova nem sorolható. A CODE0 tehát alapvetően egy nagyon-nagyon lapos gennaker, pozitív hátsóél íveltséggel. A reachernél ez a hátsó él íveltség negatív, hiszen, ha az ember szél felé szeretne haladni akkor ott csak a negatív hátsóélű vitorla jöhet szóba, különben „laffogni” fog a vitorla hátsó éle. A CODE0 esetében egy egzakt méret van, amit az határoz meg, hogy az alsóélhez hogyan aránylik a vitorla közép mérete. Ha az alsó él hetvenöt százalékánál kisebb a vitorla középmérete, tehát például egy 10 m-es alsó él esetében mondjuk 7,5m alatt van a vitorla közepén mért keresztméret, akkor az a vitorla orrvitorlának számít, ami pedig e fölött van, tehát a 76%-tól, az már gennakernek számít felméréskor. Bizonyos előnyszám rendszereknél a nagy orrvitorla, azaz a reacher hátrányt jelenthet, mert ronthatja a hajó előnyszámát, azonban, mivel mindenkinek lesz előbb utóbb ilyen vitorlája, igazából ez nem annyira számít itthon. A CODE0-t nem „büntetik” ilyen módon, mivel gennakernek van felmérve, viszont mivel az hátszeles vitorla, nem húzható fel a hazai versenyeken a rajt után 3 percen belül. A CODE0 leginkább a futtatott negyedszél félszél közötti szögre jó, gyenge szélben és erősebb szélben egyaránt.
Egy versenyhajó vitorlázatában tehát jó, ha van egy CODE0, de a reacher az első, amit javaslunk azoknak, akik vitorlakészlet fejlesztésen gondolkodnak. Ha van egy reacher és egy gennaker, akkor azzal már be lehet lehet vitorlázni az összes szöget. Ha ezek után valaki még tovább szeretné fejleszteni a versenyszettjét, akkor szoktuk javasolni, hogy közösen tekintsük át az igényeket, a lehetséges időjárási körülményeket és ezekhez igazodva tervezzünk további vitorlákat a készletbe.
Fotók: Karsai Tímea KnotsPhotography / Kékszalag / Saját fotók
