A Code Zero-k már egy ideje minden Vendée Globe-ra készülő foiling IMOCA és világkerülő VOR65 vitorlakészletében megtalálhatók, de egyre gyakrabban felbukkanak kisebb vizeinken, akár túrahajókon is. A Code Zero egyszerű, de sokrétű vitorla, sokszor hasznos lehet túrázás közben. Mivel a betekerők már sokat fejlődtek, ezért a vitorla kezelése is sokkal könnyebb lett. A Quantum Sails szakértője, Dave Flynn elmeséli, hogy miért is van helye ennek a vitorlának bármilyen hajó repertoárjában.
A Balatonon nyáron gyakran kevés a szél. Az ember szinte bármit felhúzna, hogy egy kis sebességhez jusson. Szerencsénkre az elmúlt 25 évben kifejlesztettek egy olyan vitorlát, ami pont erre a kicsi, esetleg közepes kis-szeles tompább menetre való. Ezt a vitorlát nevezzük Code Zero-nak, ami leginkább egy aszimmetrikus spinakker és egy laza első élű génua szerelemgyereke.
A Code Zero azokon a modernebb verseny és túravitorlásokon előnyös, ahol a fock az elsődleges orrvitorla, ami, ha megejti a hajót az ember, nem fog igazán sokat húzni sebességben. Ezek a fockok általában nem topra húzhatóak, ám a spinakkerfelhúzó bőven a vorstag fölött, vagy akár a top-on helyezkednek el. Ebből következik, hogy egy szép nagy génuával felszerelt hajón a Code Zero nem annyira fontos, hiszen ezek a hajók a génuájukkal jó sebességgel tudnak futtatni.
Ami a Code Zero-t egy sokkal hasznosabb vitorlává teszik, az a folyamatosan fejlődőd betekerő rendszerek, melyek által a Code Zero egyre kezelhetőbbé válik, miközben a különböző hosszúságú orrsudarak segítenek megteremteni a kellő helyet a vitorlának.
Versenyzőknek
Az 1998-99-es Whitbread Race alatt, mikor a Code Zero kifejezés született, ez a vitorla lényegében egy éles menetben használt aszimmetrikus spinakker volt, az alakja pedig az osztályelőírás adta limitációk miatt lett olyan, amilyen. A verseny végére az összes hajónak volt valami hasonló verziója belőle, de végül a nyertes, Paul Cayard és az EF Language csapata volt az, aki először felfedezte a vitorlában rejlő lehetőségeket – és ezáltal learatták a fejlesztésért járó babérokat.
Minden szindikátusnál volt egy spinakker, ami a legfélszelesebb vitorla volt, ezt hívták Code 1 Reacher-nek. A Code 2,3 és 4 pedig az egyre bőszelesebb vitorlák neve volt. Így jött tehát a Code Zero név, hiszen ez volt az a vitorla, ami élesebben tudott menni, mint bármelyik más spinakker. A Whitbread szabályai nem engedélyezték a topgénuát, de lehetett topra húzott aszimmetrikus spinakker a hajón. Így vitorlatervezők elgondolkodtak azon, hogy lehetne-e egy olyan aszimmetrikus spinakkert készíteni, amivel félszélnél is élesebben lehet vitorlázni. Persze az aszimmetrikus vitorlák általában jól mennek a szél felé, de vajon mehetnének még jobban?
Itt az elsődleges probléma a vitorla középen mért szélessége volt, ami legalább – a Whitbread szabályai szerint – az alsóél 70%-a kellett, hogy legyen. (Egy génuánál ez a szám 50%) Tehát a kihívást az jelentette, hogy mit kezdjenek ennyi sok anyaggal. Minél szélesebb és nagyobb egy vitorla, annál nagyobb has kell neki, különben lobogni fog. De ha nagy a hasa, akkor hogyan lehet vele élesen vitorlázni? Az első vitorlák természetesen lobogtak a kilépő élnél és nagyon csavarodtak az első élnél, de a vitorlatervezők egyre újabb és újabb formákkal álltak elő. Bár soha nem sikerült elérni, hogy igazán élesen lehessen menni egy ilyen vitorlával, – kivéve nagyon gyenge szélben, – azért egy Code Zero mégis bőven lekörözi a fockot hasonló (gyengeszeles, futtatott vagy még tompább) körülmények esetén.
Aztán jöttek a további problémák, például mikor az előnyszámítási rendszerek miatt előírt középen mért szélesség – alsóél arány 75% lett, ami lényegében nem tette lehetővé, hogy a Code Zero 90 foknál élesebben tudjon menni.
Aztán a vitorla nemcsak úgy működött, mint egy génua, olyan erők is voltak rajta, mint egy génuán, amit a rignek ki kellett volna bírnia. Plusz a tradicionális nylon spinakker anyagok túl elasztikusak voltak, így hogy a vitorla lapos maradhasson, kompozit anyagokat kellett használni, amitől a vitorlát nehezebb lett levenni és tárolni.
Aztán megjelentek a Code 0-ra kifejlesztett betekerő rendszerek, de eleinte ezzel sem volt könnyű a nagy vitorlamennyiség miatt, általában a vitorlák 90%-át sikerült csak betekerni, míg a teteje kilógott.
Túrázóknak
A túravitorlázók egyszerűbb helyzetben voltak, hiszen nem léteztek szabályok. A vitorlát olyan keskenyre és génuaszerűre csinálhatták, amilyenre csak akarták. Mostanában pedig még az előnyszámos versenyzés is megengedi a keskenyebb és laposabb Code Zero-kat. De mindegy, hogy versenyzők vagy túrázók vagyunk, a legfontosabb, hogy eldöntsük, milyen élesen akarunk majd menni. Túrázáshoz a 60-65%-os középen mért szélesség és 140-165%-os alsóél arány egy ideális alap választás. Természetesen, ha valamihez az egyik oldalon elveszünk és a másik oldalon hozzáadunk, akkor nagyot nem változtatunk, így minél kisebb és laposabb vitorlát szeretnénk, hogy élesen menjünk, akkor annak az optimális tartománya lecsökken.
A legújabb generációs top-down betekerők pedig leegyszerűsítik a vitorla feltekerését, mivel a head tekeredik először és a tack pedig szabadon pörög, így a betekerés tisztább és megbízhatóbb lesz. Nagyon lapos vitorláknál persze a régi típusú betekerő is működhet.
Ha a Code Zero nincs a vorstaghoz rögzítve, a torziós kötél a vitorla legfontosabb része. Ha a kötél megcsavarodik, a betekerő nem fog működni. Ez a fajta felállás nem arra való, hogy állandóan fent tároljuk a vitorlát, nagyobb szélben vagy kreuzban mindenféleképpen le kell venni. Az egyetlen kivétel az állandóra felszerelt betekerő rendszer, ám ha ilyet használunk, érdemes UV védelemmel ellátni a vitorlát.
A legújabb típusú Code Zero-ban már nincs torziós kötél sem, a vitorla különleges kialakítást kap, hogy maga az anyag elbírja a torziós kötél nélküli terhelést, és működjön anélkül is.
Az ilyen vitorlák formája még szebb, letisztultabb, a hasuk még előrébb tud kerülni, valamint az ellenállásuk is kisebb. A kötél nélküli verseny Code Zero vitorlák pedig még élesebben tudnak menni és elsőél formájuk nem függ a betekerő kötél feszességétől. Emelett nem kell kifizetni a torziós kötelet – noha a vitorla különleges kialakítása hozzáadhat a költségekhez-, és tökéletesen működnek a top-down betekerőkkel is.
